:]
"Tél van és húz ez a mély álom, mint a medvéket, mint a halottakat. De jó lenne aludni! Mélyen rejtve a télben és a magányban, valamilyen zord, szőrös és dohos egyedülvalóságban, dörmögve és bódultan emlékezve csak, málnabokrokra, az élet mozdulataira, a verőfényre – aludni, ebben a mély, már nem is sértődött, közönyös és fulladt-dohos magányban, ami a sors, ebben a süket magányban, ami az élet. Aludni, makacsabban, sűrűbben, mint a holtak. Aludni és nem látni. Aludni és megbocsátani. Aludni akarok – bocsássatok meg -, mert szeretnék megbocsátani."
Beköszöntött a tél
Ugyan még a természetbe nem igazán köszöntött be a tél, de kedden már December 1 van (Románia nemzeti ünnepe + AIDS világnap ikszdé), ezért megajándékoztam a blogom egy szép kis téli dizájnnal, ahogy ígértem egy régebbi bejegyzésemben. Ez a háttér már kisebb, mint az őszi háttér volt, szóval hamar betöltődik, legalábbis nekem, de ha nem is töltődik be, el tudjátok olvasni a firkáimat, mert az alap háttér fehér :]Majd kérem a visszajelzéseket, hogy milyen lett ^^ Addigis pusszancs
U.I: nincs U.I :D
UPDATE: Na mégis van U.I, mert most veszem észre, hogy már November 30 van ergóó András nap, szóval nagyon nagyon boldogat kívánok az én drága Tesóóómnak, és az én (nemdrága XD) Bandimnak! :D Meg persze más András nevű emberkének! :)
Jó ez a nap
Mindig is tudtam, hogy szerencsés típus vagyok, de nem gondoltam, hogy ennyireMa a PKE-n megrendezésre került a Tucc Maraton, ami abból állt, hogy 6 tanár, különböző tanszékekről, előadást tartott egy olyan témáról, ami nem az ő hatásköre, szal kb akármiről, amiről akart. Ennek végén mindenki kapott egy kérdőívet 17 kérdéssel. Volt tombola.. kihúzták a számom, nyertem egy szép énekes könyvet, amit nem tudom mire fogok használni, de azért tetszik. A versenyen több, mint 200 hallgató vett részt, nos az eredményhirdetésnél az én nevem hangzott el elsőként XD + még 3 csoporttársamé (szal az angol elsőév megmutatta a tutit a PKE-nek), de mivel csak 3 díj volt, kaptunk még 5 kérdést. Nos ebből a 3 elsőből én lettem az egyik, és nagy szerencsémre nyertem egy 50 lejes fogyasztási cuccot a PKE melletti pizzázóba. Mivel már majd kiesett a szemem az éhségtől, gondolom nem kell leírnom, hova vezetett az első utam :)
Barátnőm azt mondta vegyek egy lottószelvényt :D Egyszer-kétszer már próbáltam lottózni, mert az ilyen találgatósdiba jó vagyok, de a lottózás már túlszárnyalja a képességeimet.
Csak ezzel akartam eldicsekedni... reggel még azt mondta egy kedves barátom, hogy önbecsüléshiányban szenvedek, ez most perpill megváltozott és kissé már túlcsordul bennem az egóóóó, de holnap reggelre elmúlik, szal nem kell megijedni XD
Ennyi voltam!
Apropóóó, szerdáig nincsenek óráim háháháháháhá PARTY TIME :]
P.S: In a world without walls and fences who needs Windows and Gates? XD
Új dizájn
Na eljutottam odáig, hogy eme gyönyörű vasárnapi napon, amikor tele vagyok házikkal, nekiálljak készíteni egy őszies sablont, amit szeptember óta tervezek. Mindjárt vége az ősznek, de azért gondoltam megcsinálom :D Majd lesz téli dizájn is. Ha valami zavaró benne, pl a betűk színe vagy akármi, akkor szójjatokbe.
Pápussz
(Ja.. és már az Alkonyat sorozat 4ik könyvét olvasom: Hajnalhasadáás [Breaking Dawn] - jó vagyok mi?)
Nyú lájf
Szóval utolsó írásom óta (ami nem volt túl kommunikatív és értelemtől sugárzó) túléltem egy 4 napos koncentrációstáborhoz hasonlító gólyatábort. Már amikor elindultunk sejtettem, hogy nem lesz ez 100% Hawaii, de reménykedtem, hogy a gázkamrákat elkerüljük, hát ez sajnos nem sikerült... mert a fiúk beZyklonBéztek a szobába esténként... na de túléltük XD (Amúgy a tábor "témája" a börtön volt, és természetesen mi voltunk a foglyok...) Még meg is voltunk számozva (számháború XD), meg ugye dolgoztattak minket, mint az ökröket. 28 próbát kellett végigcsináljunk 2 nap alatt és aztán mikor lázasan befeküdtem az ágyba, hajnali négykor kirángattak az 5 fokos hidegbe sepregetni!! Merthogy tanuljuk meg, gólyatáborba nem illik korán lefeküdni.. hát fákkjúbiccs... Na de mindezt leszámítva kuuurvajó volt, felejthetetlen élmény :)
Aztán persze elkezdődött az egyetem, szerencsére a gólyatáborban sok csoporttársamat megismerhettem, így nem kellett idegenek közé mennem első nap. Azóta is elválaszthatatlanok vagyunk XD Minden szép meg jó, csak fárasztó (ja egyébként Inglis a szakom, ha vlki nem tudnáá)... szal reggel 8tól este 6ig van óránk néha szünet nélkül :D De ezt is el lehet viselni.. (főleg ha 1-2 előadást megtartunk magunknak a kávézóba...).
A legjobb az egészben, hogy ezt a gólyatábort a Partiumi Keresztény Egyetem diákszövetsége vagy micsodája szervezte, és mivel a Nagyváradi Magyar Diákszövetség is szervez egyet november elejére, így 2 gólyatáborban tudnék!! résztvenni. DE nem tudok... mert azon a hétvégén Debrecenbe megyek a volt sulimmal, ja és még eljegyzésre is kéne mennem, szal valszeg 3ba vágom magam :) Nem is rossz ötlet... Debrecenbe viszem a fejem, hogy lássak nyú dolgokat, a gólyatáborba elküldöm a máájam... eljegyzésre meg a gyomrom meg a lábam, mert ugye evés után táncolni is kell... nah már megint hülye vagyok, na de ezek közül a Debrecen a tuti... gólyatábor tuti abból a szempontból, hogy nem...(pedig úúúgy vártam..) és az eljegyzés na azt majd meglássuk..
Amúgy tegnap elkezdtem olvasni az Alkonyatot (lehet hurrogni nyugodtan), 500 oldalas könyv, kb 5-6 óra alatt lement a fele, ma valszeg ki is olvasom, nagyon leköt és érdekes meg minden, sőt még arra is rájöttem, hogy mennyire szar a film a könyv mellett O.o
Na ennyi voltam mára, egyébként ha lesz kedvem meg türelmem, akkor összehozok egy őszies blogdizájnt, addig érjétek be a legújabb fotósopp kreációmmal.
Püpüü
Ősz...
Tudom: egyszer majd messze száll a szellő,
Ősz lesz.
És ősszel hullanak a levelek.
Eljárok majd a temetőkbe,
és álmodó leszek, és kedvtelen.
Bánat kísérget: lomha, őszi bánat,
és felhő lesz, és Csend, a lelkemen.
Megnézem majd a régi fákat,
és elbúcsúzom utoljára.
Megkérdezem: melyikük fáradt?
Megkérdem: vágynak még a nyárra?
Szívem az őszt még megcsodálja,
de a halált már vele érzi;
mert minden nyár csak tarka álom,
s az álmok sorsa: elenyészni.
És látom majd: nincs több virág.
S a holt mezőkről én is elmegyek.
Ősz lesz: nagy Ősz.
(Wass Albert - Ősz lesz)
A női szavak értelmező szótára - férfiaknak
CSAK!-Ezt a szót a hölgyek a viták, érvelések és egyéb kommunikációk lezárására használják - ha elhangzik, nincs semmi teendőd, fogd be a szádat.
5 PERC
-Ha már fel van öltözve, akkor fél órát jelent. Ha még nincs felöltözve, akkor másfél óra. Az "5 perc" egy esetben 3,5 percet jelent: ha 5 perc meccsnézést kaptál, mielőtt le kellene vinned a szemetet.
SEMMI!
-Ez a vihar előtti csend. Igazából "valamit" jelent, amiért te vagy a hibás. A "semmi"-vel kezdődő viták vége a "csak" szokott lenni.
MENJ CSAK!
-Ez nem engedély, ez fenyegetés. Ne menj...
HANGOS SÓHAJ
-Bár nem szó, mégis ide tartozik. Jelentése: nőd meg van győződve arról, hogy te egy idióta vagy és csodálkozik, hogy bírja ki veled. Ha megkérdezed miért sóhajtott, akkor a válasz "semmi", a többit lásd ott.
RENDBEN
-Ez az egyik legveszélyesebb kifejezés, amit nő férfinak mondhat. Azt jelenti, hogy még alaposan meg kell fontolnia, mikor és hogyan fizetsz majd meg azért, amit tenni szándékozol.
KÖSZÖNÖM
-Valamit megköszön. Ne firtasd a dolgot, egyszerűen mondd azt, hogy "szívesen".
Remélem tanulságos ;) :D
Önbizalomnövelő nőtársaimnak
A következő kis történetet egy diavetítés formájában kaptam meg, gondoltam begépelem, nekem nagyon tetszik, talán egy kis önbizalmat is adott meg vidámságot. Remélem másoknak is mosolyt csal az arcára e kedves kis történet:
" Amikor az Isten a nőt teremtette, késő estig dolgozott a hatodik napon. Egy angyal arra járt és megkérdezte:
-Miért töltesz annyi időt ezzel?
És az Úr azt felelte:
-Láttad az összes specifikációt, aminek meg kell felelnem, hogy megformáljam őt? ... Mosható legyen, de ne műanyag, több, mint kétszáz mozgó alkatrészből áll, melyek mindegyike cserélhető kell, hogy legyen és mindenféle étellel működnie kell, képesnek kell lennie egyszerre több gyermeket karjában tartani, megölelni őket úgy, hogy az meggyógyítson mindent a lezúzott térdtől az összetört szívig és mindezt mindössze két kézzel!
Az angyalra mindez mély benyomást tett:
-Csak két kéz... lehetetlen! És ez a standard modell?! Túl sok munka ez egy napra. Várj holnapig, és fejezd be őt akkor.
-Nem! - mondta az Úr - Már annyira közel vagyok, hogy befejezzem ezt a teremtményt, mely szívem legkedvesebbje lesz. Meggyógyítja magát, ha beteg, és egy nap 18 órát tud dolgozni.
Az angyal közelebb jött, és megérintette a nőt.
-De Uram, olyan puhának alkottad őt!
-Igen, puha - mondta az Úr - De erősnek is alkottam. El sem tudod képzelni mit elvisel és legyőz.
-Tud gondolkodni? - kérdezte az angyal.
Az Úr azt felelte:
-Nem csak gondolkodni tud, de érvelni és egyezkedni is.
Az angyal megérintette a nő arcát...
-Uram! Úgy tűnik a teremtmény ereszt! Túl sok terhet róttál rá!
-Nem ereszt.. ezek könnyek - javította ki az Úr az angyalt.
-Az mire való? - kérdezte az angyal.
És mondá az Úr:
-A könnyekkel fejezi ki bánatát, kételyeit, szeretetét, magányosságát, szenvedését és büszkeségét.
Ez igen nagy hatást tett az angyalra:
-Uram, te zseniális vagy. Mindenre gondoltál, a nő valóban csodálatos!
-Valóban csodálatos! A nő olyan erők birtokában van, melyekkel ámulatba ejti az embert. Képes kezelni a gondokat és nehéz terheket hordozni. Magában tudja tartani boldogságát, szeretetét és véleményét. Mosolyog, mikor sikoltani szeretne. Dalol, mikor sírni volna kedve, sír, mikor boldog és nevet, mikor fél. Harcol azért, amiben hisz. Kiáll az igazságtalansággal szemben. Nem fogadja el a "nem"-et válaszul, ha tud egy jobb megoldást. Átadja magát, hogy családja gyarapodhasson. Szeretete feltétel nélküli. Sír, ha gyermekei győzedelmeskednek. Boldog, ha barátai jól vannak. Örül, ha születésről vagy esküvőről hall. Szíve összetörik, ha közeli rokona vagy barátja meghal. De megtalálja az erőt, hogy elboldoguljon az élettel. Tudja, hogy egy csók és egy ölelés meggyógyíthat egy összetört szívet. Csak egyetlen hibája van: elfelejti, mennyire értékes... "
Életjel pt. 2
Ismét nem adtam magamról életjelet egy ideje, de gondolom úgysem hiányoztak senkinek a buta és semmitmondó soraim.. :) Az előző bejegyzésemben említett célt elértem.. eljutottam a Magyar Szigetre.. utólag talán meg is bántam, talán nem is.. de jó is volt és rossz is. Naplót is vezettem minden nap gondolván arra, hogy a tavalyi Magyar Szigettel ellentétben, erről többet fogok mesélni, de meggondoltam magam, és a naplót nem fogom publikálni, amúgyis több a nem publikus része, mint a publikus :) Valószínűleg egy ideig megint nem fogok magamról életjelet adni, lehet nem csak itt, lehet máshol sem... nyugi nem lövöm fejbe magam, csak szünetet tartok és megpróbálok elmenekülni.. magam elől :) Több hozzáfűzni valóm nincs, nincs mesélni valóm sem.. utóíratszerűként is csak egy számot hagyok amit vagy meghallgattok, vagy nem :Pár sor..
Nos..rég írtam már. Azóta sok élménnyel gazdagodtam: rosszal, jóval. Sok minden történt. Elsősorban elballagtam. Gyönyörű volt... sok mindenkinek könnyet csalt a szemébe. Azután persze a feledhetetlen bankett... az osztálytársakkal egy utolsó buli. Jó kis osztály voltunk... nagyon hiányoznak. Aztán ugye sikeresen leérettségiztem, jó jegyekkel. De az élet akkoris kibaszik velem, na meg én saját magammal.... na de ez lényegtelen. Nem igazán vagyok mesélős hangulatban, csak gondoltam mégis írok, ha nem is azért, hogy valaki elolvassa, akkor magamnak. Jó néha gondolkodni mindenféléről összevissza. Valaminek minden porcikáját kielemezni gondolatban.. Most igazából azért vagyok ilyen, mert megnéztem a Candy c. filmet és bizony elgondolkodtatott. A jövőről.. mindenről... az életem fontos dolgairól, terveimről, céljaimról, vágyaimról.. Sajnos nem jutottam sokra... :) Mindenesetre, most csak egyetlen cél lobog a szemem előtt.. eljutni a Magyar Szigetre. És nem.. nem a koncertekért... nem a buliért... nem a piálásért... az emberekért.. Vannak akik nagyon hiányoznak, akár nemrég láttam őket, akár tavaly utoljára... és ilyenkor, amikor hiányoznak jövök rá, hogy mennyire fontosak számomra és értékesek, és mennyire nemtudnék élni nélkülük... Szeretem őket...És itt abba is hagyom a süketelést... Ennyi voltam :) PÁ
10 dolog amit utálok benned
Gyűlölöm a szavaidat, a hajadat, s mit érzel,
Gyűlölöm ahogy vezetsz, azt is ahogy nézel,
Gyűlölöm cipőd, s ha átjár tekinteted tőre,
Gyűlöletem oly heves, hogy rímet hányok tőle,
Gyűlölöm, gyűlölöm, ha hazudsz, és azt is
Gyűlölöm, ha nem,
Ha miattad nevetek, vagy ha könnyes lesz a szemem,
Gyűlölöm, ha nem hívsz fel, ha nem nézel felém,
S gyűlölöm, hogy nem gyűlöllek ,
Cseppet sem, szemernyit sem,
U.I: Ajánlom mindenkinek a filmet... ;)
Őrültség és szerelem
A minap a kedves szomszédomnál tengettem unalmas óráimat. Amíg ő az ágyon pihent, én leültem a gép elé, és unalmamban elkezdtem nézegetni az asztalon levő dolgait. Találtam egy névtelen dokumentumot és mivel kíváncsi voltam mi lehet az, megnyitottam. Egy aranyos kis történetet tartalmazott, természetesen románul. Nagyon nagyon megtetszett, így megkértem, hogy küldje át. Lefordítottam, hogy megosszam veletek. Fogalmam sincs ki írta amúgy.. de jó :)Íme:
Azt mondják, hogy réges rég találkozott néhány emberi tulajdonság és néhány érzelem.
Amikor az UNALOM harmadjára ásított, az ŐRÜLTSÉG azt javasolta: "Gyertek, bújócskázzunk"
Az ÁRMÁNY csodálkozva nézett, valamint a KÍVÁNCSISÁG nem tudta visszafogni magát, és megkérdezte:
"Bújócska? Az milyen?"
"Az egy játék, ahol én letakarom a szemem, elkezdek számolni egytől egy millióig, ez idő alatt ti elbújtok.
Amikor befejezem a számolást, elindulok megkeresni titeket" , magyarázta az ŐRÜLTSÉG.
A LELKESEDÉS elégedettségében táncolt, a BOLDOGSÁG pedig ugrált örömében, mert sikerült meggyőznie a KÉTELYT és a KÖZÖMBÖSSÉGET, akit nem érdekelt semmi.
De nem mindenki akart játszani.
Az IGAZSÁG nem akart elbújni. Miért? Mert végül úgy is mindig megtalálják.
A GŐG hülyeségnek tartotta ezt a játékot. Zavarta, hogy nem az ő ötlete volt. A GYÁVASÁG pedig nem akart kockáztatni.
Az ŐRÜLTSÉG elkezdett számolni. Az első aki elbújt, az a LUSTASÁG volt, aki, szokás szerint, elbújt az első kő mögé, amely útjába került.
Az IRIGYSÉG a DIADAL mögé rejtőzött, aki saját erejéből, felmászott a legmagasabb fára.
A NAGYLELKŰSÉG szinte el sem tudott bújni. Minden csodálatos helyet amit talált, átadta barátainak.
A kristály tó a SZÉPSÉGNEK volt jó, egy fa lombja pedig tökéletes volt a FÉLÉNKSÉGNEK.
Az üde szellő nagyszerű volt a SZABADSÁGNAK.
Végül, miután a NAGYLELKŰSÉG mindenkinek talált helyet, ő maga elbújt a napsugárba.
Vele ellentétben az ÖNZÉS már az elején talált magának egy nagyon jó helyet. Kényelmes volt, egyedül az övé.
A HAZUGSÁG a szivárvány mögé bújt, a SZENVEDÉLY és a VÁGY pedig a vulkánok legmélyén rejtőzött el.
Amikor az ŐRÜLTSÉG majdnem befejezte a számolást, a SZERELEM még nem talált helyet magának, mert már mindegyik foglalt volt.
Végül hirtelen meglátott egy rózsabokrot és elhatározta, hogy a virágok közé bújik.
"Egy millió!" , mondta az ŐRÜLTSÉG. És elkezdett keresgélni. Az első akit megtalált a LUSTASÁG
A SZENVEDÉLY és a VÁGY érezhető volt a vulkánok rezdülésében. Akarata nélkül megtalálta az IRIGYSÉGET. És így egyből a DIADALT is.
Az ÖNZÉST nem kellett keresnie, előbújt magától.
A nagy keresésben az ŐRÜLTSÉG megszomjazott, így a tóhoz közeledve rátalált a SZÉPSÉGRE.
Így mindenkit megtalált.
A TEHETSÉG a fűben volt, a NYUGTALANSÁG egy sötét barlangban. A HAZUGSÁG a szivárvány háta mögött.
Még a FELEDÉST is megtalálta, aki elfelejtette, hogy bújócskáznak. Csak a SZERELMET nem találta meg.
Az ŐRÜLTSÉG mindenhol kereste őt, de sehol sem találta. Amikor már feladni készült a keresést, meglátta a rózsabokrot.
Megragadott egy botot és elkezdte mozgatni a bokor ágait. Egy fájdalmas kiáltás hallatszott. A tüskék megsebesítették a SZERELEM szemeit.
Az ŐRÜLTSÉG nem tudta mit tegyen, hogy bocsánatot kérjen. Sírt, imádkozott, könyörgött, bocsánatot kért és megígérte, hogy soha nem hagyja el a SZERELMET.
Azóta a SZERELEM vak és az ŐRÜLTSÉG mindig vele van. Azóta mondják, hogy: "szeretni őrültség, de legalább szeress őrülten." pedig nem akart kockáztatni. volt, aki két lépésre volt tőle.
Életjel
Nos, kedves olvasók, nagyon rég nem firkantottam már ide semmit, úgy gondoltam itt az ideje. Sok minden történt ez alatt az idő alatt, már én sem tudom mi minden, de túl vagyok egy nagyon jó május 1-i kiránduláson, pár vizsgán, valamint tegnapsikeresen leadtam a magyar nyelvikompetenciát igazoló dolgozatomat, amiért diploma is jár :) Ja és persze túl vagyok a 19en is... furcsa érzés 19 évesnek lenni, de állíólag jó évjárat, na majd meglátjuk :DTegnap nagyon nagyon jó buli volt, de az csak előbuli volt, ma lesz az igazi tombolás, bár másnak a szülinapjára vagyok hivatalos, attól még megünneplem magam :D
Na, ez a bejegyzés csak életjelként szolgált, bár sok értelme meg mondanivalója nincs, de ettől Brigócás, ahogy mondanák egyesek :P
Amúgy nagyon esőre áll az idő... de remélem nem fog esni... amióta élek, ezen a napon sosem esett .. :) remélem így is marad! Ennyi voltam, páááá
Érdemes meghallgatni...
Egy 3 perces gyönyörű zongoramű...
A hétvége
Ez a hétvége gyorsan eltelt és nagyon fárasztó volt. A múlt héten iskolánk pár tagja, többek között én is, szinte túl voltunk terhelve. Órák helyett folyamatosan próbálnunk kellett, de megérte. Hisz szombaton kórusversenyen vett részt iskolánk, ahol 3ik helyezést értünk el! :)
A vasárnap egy tökéletes nap volt. A nap gyönyörűen sütött, meleg volt.. igazi ünnephez méltó nap volt. Reggel 2 fellépésünk, úgymond megemlékezésünk volt, Petőfi visszatér címmel:
egy a Székesegyházban, majd még egy a Barátok templomában. Nagyon jól sikerült, és megható volt (számomra) az, amikor állva tapsolt mindenki, és folyamatosan jöttek a gratulációk, hogy mennyire ügyesek voltunk, sőt néhány ember szemében még egy-két könnycsepp is megcsillant. Népviseletben léptünk fel, és mivel a Barátok templománál, nem lett volna, hol átöltözni, ezért a Bazilikától népviseletben, a zászlót lengetve vonultunk át a másik helyszínre. 
A zászló természetesen nálam volt, és amikor az út mellett haladtunk, láttam, hogy az ott álló motorosok elkezdenek nekem integetni. Én megszeppenve figyeltem, hogy ezt vajon miért teszik, és azután láttam, hogy magyarországi rendszámú motorokon ültek. Ekkor már megértettem az integetést, és én is boldogan visszaintegettem. Ez nagyon jó érzés volt. A második fellépésünk is nagyon jól sikerült, bár addigra már nagyon éhesek és fáradtak voltunk, de mégis kitartóan énekeltünk, és elvégeztük a dolgunkat. Ez volt a minimum :)
Délután a minden évben megrendezésre kerülő fáklyás felvonuláson vettem részt, ami ismét nagyon szép volt. Rengetegen voltak, mint minden évben, és én ennek nagyon örültem. Az előadásunkat ma reggel is előadtuk, az iskolánk gyerekmiséje keretén belül, ahol úgyszint sikerünk volt. Nagyon jól telt ez a hétvége, bár keveset aludtunk, de megérte, mert ismét egy élménnyel gazdagodhattunk.
További képek:
Koszorúzás és ünnepi beszéd a Szacsvay szobornál
Fáklyás menet
Koszorúzás a Petőfi szobornál
A legszebb zászló :)
Püspökszentelés
Ma délelőtt 10 órától a székesegyházi Bazilikában történt meg a nagyváradi latin szertartású római-katolikus egyházmegye 82. püspökévé szentelése Böcskei László pápai prelátusnak, kanonoknak egy körülbelül 3-4 órás szentmise keretén belül. A szertartásra több országból érkeztek meghívottak (Magyarország, Ausztria, Délvidék, Kárpátalja, Erdély és persze Románia), így hát a ceremónia 3 nyelven zajlott: magyar, román és német . Több, mint 30 püspök és 20 kanonok volt jelen, illetve mi, iskolások, mint ünnepi segédkezők, és természetesen hívek rengetege. A főszentelendő Böcskei László eddigi főpásztora, Roos Márton temesvári megyés püspök volt, a két társszentelő pedig dr. Robu Ioan bukaresti érsek, az egyházmegye metropolitája és dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek. Az esős, hideg idő ellenére, a Bazilikából kinntrekedt hívek is kitartással figyelhették a szertartást két kültéri képernyőn, valamint akik nem tudtak elmenni, azok élőben hallgathatták a Mária-Rádió közvetítésében.Szép volt a szertartás, egy élménnyel gazdagodtunk, ugyanis nem minden nap lehet része az embernek egy püspökavatásban. Hideg volt, fáztunk, éhesek voltunk, de kitartóan végeztük a dolgunkat reggel 8tól délután 4ig, amikor ugyanis a meghívottak és a "belső emberek", vagyis mi közösen meg voltunk hívva egy Biharpüspöki-i étterembe, ahol mindenki felmelegedhetett és bepótolhatta az energiaveszteséget :)
Évfordulóóó :D + UPDATE
Igen, igen, évforduló! :D Előszőr is tegnap (február 15ikén) volt 1 éve annak, hogy én Pesten voltam és találkoztam 2 nagyon szeretett emberkével, és nagyon nagyon jó volt. Főleg plázázni a westendben... :D:D meg ugye... "melyik a bal oldal?? jaaaa amerre a start menü van" (ezt dedikálnám a jelen lévőknek :D). Ja igen, és aznap, február 15ikén, amikor én elmentem Pestre "szerencsémre" elkezdett hullani a hó, kb előszőr úgy, hogy meg is maradjon, persze én ebből már nem láttam semmit, mire hazaértem. Idén viszont 30 cm hó hullott az utóbbi 3 napban, most olvad, meg jég van, meg minden, szal Nagyváradon kérem szépen ingyen korcsolyapálya van, röhögtem is, mikor egy Dacia Logan nem tudott felmenni a dombon 3 próbálkozás után sem, de aztán nem volt annyira vicces, mikor én majdnem elvágódtam az út közepén!Pedig a járdán nagyobb a jég, na mindegy. :D Szóval ma, febuár 16ikán is évforduló van ám, ma van két éve, hogy betévedtem a Szent Korona Rádió csevegőjébe, dühösen és lebaszás céljából, de valami mágikus erő hatására ott ragadtam és immár két éve rontom a levegőt, illetve keserítem az addig nyugodt (el ne higyjétek..) csevegők mindennapjait :) Aki ezt nagyon bánja, ne engem hibáztasson, HeMK a hibás, őt kövezzétek meg :D Na jó nem ám, őt nem bántani, mert annak ellenére, hogy lebaszni akartam, mára már nagyon jóban vagyunk, aminek örülök :)Szóval kb. ennyit akartam mondani, tudom rövidebben is megfogalmazhattam volna, de hát aki ismer az tudja, hogy nálam ez lehetetlen :) Előrevetítvén a jövőt, ha holnap írok bejegyzést, az vagy arról fog szólni, hogy meg akarok halni, vagy arról, hogy jihá szép az élet. Szorítsatok, hogy a második legyen! Köszi :D Puszi!
UPDATE nr.1: Jóóó a kedveeem :D Jihá szép az élet, egyenlőre... :D
UPDATE nr.2: HULL A HÓÓÓ JEEEEEEEEE :D méghozzá nemkicsit, szal kitudja, ebből a 30 cmből (ami már amúgyis rekordnak számít az utóbbi években) lehet lesz 40-50 is.. aztán majd airtaxival járunk suliba, mert hogy menni nem lehet az utcán, az is tuti...
:] pt. 2
"Nem tudjuk kimondani. Szerelmes vagyok, nem eszem, nem alszom, elvarázsolt állapotban élek, szárnyalok a boldogságtól, öngyilkos akarok lenni, megszépülök, lefogyok, olyan vagyok, mint egy őrült - s azt mondom a kedvesemnek: "Szeretlek!" ... Mi ez?! ... Mi az, hogy "szeretlek"? Hol van ez a szó, ahhoz képest, amit élek? Sehol! Méltatlan a valósághoz! ... Nem kellett volna kimondani! Nem kevesebbet mondtam vele, hanem valami egészen mást! Semmit. Azt kellett volna mondani, hogy őrült vagyok, benned akarok élni, fáj, ha nem látlak, félek tőled, egyszerre vagyok kétségbeesett, alázatos, hatalmas, rémült, boldog, nyomorult... A sejtjeim szomjaznak rád... Azonnal meg akarok halni, és örökké akarok élni veled!... De hol jön ehhez a szó, hogy "szeretlek"?!... Ami a lélekben egy egész világ, az kimondva egy kopott, értéktelen jel. És ez minden nagy élményünkkel így van. Elmondhatatlanok." (Müller Péter)Szalagavató
Nos végre túl vagyunk a szalagavatón is :) Én személyszerint nagyon vártam már ezt a pillanatot, ugyanis a tánc nagyon siralmasan ment, és alig vártam, hogy túl legyek rajta. Végül el is basztuk de nem baj, az a fő, hogy megpróbáltuk. A műsorunk nagyon jól sikerült, szinte vastapsot kaptunk, sőt még a Bihari Napló címlapján is ott ékeskedhettünk másnap reggel :)A szalagavatót követő bulihoz nincs túl sok hozzáfűzni valóm, jó volt egy ideig aztán pár emberke rendesen elbaszta.. persze nálunk, a 12 B-be sosem sikerülthet valami tökéletesen jól :) Az a fő, hogy túléltük a gázspréjt, aztán mentünk egy kicsit klubbozni a még megmaradt társasággal. Kb. ennyi volt.. jó volt, rövid volt, volt ott sírás nevetés, meg minden.. hiányozni fognak ezek a marhák :( :) Ja és a legfontosabb... VAKÁCIÓÓÓÓÓÓÓÓÓ :D
:]
"A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. Ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen." (Stephen King)Egy kis hangulatkeltő... :)